A kastély rövid története

Szentbenedek 1867-ben

 

A XV. századból fennmaradt oklevelek szerint a nevét a Szent Benedeknek felszentelt plébániatemplomról és bencés kolostoról kapta, előbb a bálványosi, majd a szamosújvári váruradalomhoz tartozott. 

1573-ban  Báthory István fejedelem Szentbenedek birtokot Kereszturi Kristóf  dési kamarai prefektusnak adományozta, aki a főépületet emelte. 1599-ben a kastély birtokosa Kereszturi Kristóf özvegye. Lányukat, Kereszturi Katát Kornis Boldizsár vette feleségül, így került a kastély 1602-ben a Kornis család birtokába. 1617-ben Kornis Boldizsár özvegye, Kereszturi Kata tulajdona volt, de ugyanebben az évben a birtokot Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a nemesi udvarházzal együtt ismét a Kornis családnak adta, akik egészen a második világháborút követő évekig birtokolták. A kastélyépületek mindkét világháborút épségben átvészelték, Az épületeket  1945-ben kirabolták, a hatalmas könyvtár nagy részét és a komoly tudományos értéket képviselő trófeákat  az udvaron elégették.

1914-ben Szentbenedeken ennél a kastélynál forgattak filmet Katona József Bánk bánjából, főszerepben Jászai Marival és Szentgyörgyi Istvánnal. A Szentbenedeken készült külső felvételek terjedelme 1500 méter volt. A második világháború alatt a film teljes egészében elpusztult.

 Építtetése

A kastély főépületét Kereszturi Kristóf építtette 1573 és 1593 között. A XVII–XVIII. század során a kastélyt több rendben bővítették és átalakították. 1673 körül Kornis Gáspár építtette a főépület második emeletét, amely lépcsőjének oszlopsorát Molnár Albert faragta. Kornis Zsigmond nevéhez fűződik a kastély főbejáratának a kialakítása, amely a homlokzatán található felirat szerint 1720-ban készült el. A kaputorony előtti hídra ekkor került a két unikornis (egyszarvú), a Kornis család címerállata. A XIX. században a Kornisok többször is kijavították az épületet. A kaputorony egyik felirata szerint 1886-ban gróf Kornis Viktor, 1906-ban pedig az ún. Zöld-bástyát (keleti bástyát) gróf Kornis Károly III. hozatta rendbe.


Fénykorában Erdély egyik legszebb reneszánsz kastélya volt. 

 

 A kommunizmus időszakában

1948-ban a kastélyettüttest államosították, 1950–51-ben az épület felét silónak, másik felét iskolának alakították át. Innentől fogva az épület állaga fokozatosan romlott. 1975–76-ban részben renoválták. A kastélyhoz tartozó búcsútemplomot ma a román ortodox egyház használja.

A kastély napjainkban

Sajnos az állagmegóvás hiánya és a máig tartó folyamatos rongálás, bontás megtette a hatását, ma már csak három épület álmodik egy új feltámadásról. 

Őrizzük álmát és bízzunk a kastély mielőbbi felvirágzásában!